Mennyibe kerül és mennyit keres egy magyar grafikus?

Sok más kreatív szakmához hasonlóan, a grafikusok számára is az árazás az egyik legpopulárisabb téma. Ha egy grafikus még csak most kezdi a karrierjét, akkor kevesebb tapasztalattal és referenciával rendelkezik, mint egy tapasztaltabb grafikus, emiatt az árazás becslése nehezebb lehet. A számtalan változó, mint az ügyfél, vagy éppen az idő, nem teszi könnyebbé a helyzetet.

Az árazás valóban az egyik legösszetettebb feladat, amit egy grafikusnak el kell végezni az üzletvitel területén. Nem véletlen, hogy a könyvemben is az erről szóló fejezet lett a leghosszabb, hiszen beszélnünk kell az árazási modellekről, az árajánlatokról, vagy arról, hogyan lehet árat emelni, hogy csak párat említsek a rengeteg témakörből, amit érint az árazás kérdése.

A következőkben egy 2023. elején publikált kérdőív eredményeit teszem közzé, ezeket a 2022-es kutatással vetem össze. Az összehasonlítás arra keresi a választ, az elmúlt 1 évben mennyit változtak a magyar grafikusok árai az infláció, vagy éppen a KATA megszűnésének a hatására. A kutatás során medián értékekkel számoltam.

A kitöltők

A kérdőívet 204 alkalommal töltötték ki. A grafikus szakma a legtöbb kreatív szakmához hasonlóan nem értékelhető binárisan, azaz nem az az egyetlen kritérium, hogy el lett-e végezve a feladat, vagy sem. Ugyanakkor egzakt módon sem mérhető a teljesítmény, mint egy futószalag melletti munkás esetében a darabszámmal. Kénytelenek vagyunk mégis valahogy különbséget tenni grafikus és grafikus között. Ezt a való élethez és a piachoz hasonlóan a szakmában eltöltött évek alapján tettem meg a kérdőívben.

A kitöltők összetétele tapasztalat alapján

Az ügyfelek

A tavalyi felméréshez hasonlóan, idén is magasan a kis- és középvállalkozások (KKV) szektor került az első helyre. Hiába szűnt meg a KATA lehetősége még mindig nagyon sok stúdió és ügynökség bérel fel szabadúszókat egy-egy projektre. Megjelent azonban a magánszemélyek kategória, ami nem szerepelt a kérdőívben, de a szabadszavas mezőbe többen is megadták ezt a lehetőséget. Ezeken kívül még visszatérő elem volt a civil- és jótékonysági szervezetek.

Az ügyfelek iparágak szerint

A következő kérdésben arra kerestem a választ, hogy milyen arányban vannak hazai, illetve külföldi ügyfelei a magyar grafikusoknak. A válaszok alapján elenyésző azoknak a száma, akik külföldi ügyfelekkel dolgoznak.

Az ügyfelek lokáció szerint

Szabadúszó grafikusként több együttműködési stratégia közül válogathat az ember. Ez persze nagyban függ attól, hogy generalista, vagy specialista, illetve milyen munkákat végez, hiszen vannak gyorsan és lassan forgó projektek.

“Lassan forgó projektek azok, amikre egy vállalkozásnak jellemzően egyszer, vagy nagyon ritkán van szüksége. Ilyenek az arculatok, a weboldalak, mobil appok. Gyorsan forgó projektek, amikre hetente, vagy havonta szükség van, amik állandó gyártást igényelnek. Ilyenek a banner kampányok, posztképek, bizonyos esetekben a landing oldalak is.”

Részlet a ‘Nem kell nagyobbra venni a logót’ című könyvből.

Az adatokból az derül ki, hogy habár túlnyomórészt hosszútávú együttműködésekben, állandó ügyfelekkel dolgoznak a magyar grafikusok, a projektek jellege azonban inkább lassan forgó (vörössel jelölve a grafikonon), mint például a logó és arculattervezés, valamint a csomagolás tervezés.

Az együttműködések típusa

A legjellemzőbb projekt típusok

Egy másik gyakori kérdés a fiatal grafikusok körében, hogy honnan szerezzék az ügyfeleiket. A kérdőívből kiderült, hogy a személyes kapcsolatok és a továbbajánlás az, ami a legjobban pörgeti a vállalkozást. Futtathatunk hirdetéseket, mégis az elégedett ügyfél a legjobb marketing csatorna. A crowdsourcing oldalakat sem nagyon használják itthon (pl. Fiverr, Toptal, Upwork).

A projektek és ügyfelek megszerzésének módja

Design és business

Amikor még fiatal grafikusokat mentoráltam, sosem azzal a kérdéssel jöttek hozzám, hogy hogyan kell jó landing oldalt tervezni, vagy milyen eszközzel lehet patternt összerakni Illustratorban. Az esetek 99%-ában olyan problémáik voltak, amik a szakma üzleti részéhez kapcsolódnak. Árazás, kommunikáció, ügyfélszerzés stb, a szokásos visszatérő témák.

A kérdőívben kíváncsi voltam arra, hogy önmagukat hova sorolnák, azaz mennyire érzik magukat “jó üzletembernek” és mennyire magabiztosak az áraik tekintetétben. Azt gondolnánk, hogy az idő előrehaladtával egyre magabiztosabbak lesznek az emberek, az adatok alapján azonban egy 1-től 5-ig terjedő skálán a kezdők és a juniorok medián értéke 3, míg a medioroké és senioroké 4 lett. Ez azt jelenti, hogy csak a junior-medior váltásnál van egy jellemző magabiztosság emelkedés.

A grafikusok üzletviteli képességei

Önbevallás alapján

A válaszok aránya tapasztalati szintenként

A grafikon azt mutatja meg, hogy az adott tapasztalati szint képviselőinek hány százaléka jelölte meg az adott választ.

Az üzletviteli képességek medián értéke

(1-nem ért hozzá, 5-tanácsot is tudna adni)

A grafikusok magabiztossága árazás tekintetében

Egy vállalkozásra költeni is kell, hogy jól működjön. Vagy időt, vagy pénzt. A grafikusok 70%-a kevesebb, mint 50 000 forintot költ a saját vállalkozására. Ebben nincsenek benne az adók természetesen, csak a szoftverek díja, a co-working bérletek, hirdetések stb.

Mennyit költenek a grafikusok a vállalkozásukra

Logó és arculat

Egy logó árazása valóban nem egyszerű feladat, hiszen itt inkább értékalapú árazást használunk, azaz teljesen mindegy, hogy hány órát dolgozunk vele, az előállított termék árát az határozza meg, hogy milyen értéket képvisel a vásárló számára. A logó- és arculattervezés nem a pen tool eszközzel kezdődik, és ezt mutatom be a Vizuális branding videó kurzusomban is.

A piachoz hasonlóan a kérdőív is cégméret alapján tesz különbséget, hiszen ha egy nagyobb cégnek dolgozunk, több felületen, akár szerte a világban kint lesznek a terveink, így ez nagyobb felelőséggel, odafigyeléssel, kutatással jár. Ha egy hatalmas cégnél valamit elrontunk és 2-3 év múlva megint cserélni kell mindenhol a logót, az elég nagy pénzügyi tétel. Éppen ezért a válaszadókat is arra kértem, hogy három kategória alapján becsüljék meg, hogy az adott cégnek mennyiért terveznének logót. Az első kategória 1-2 fős induló vállalkozások, a második 5-6 fős, már több éve a piacon lévő szereplők, a harmadik pedig 100+ főt alkalmazó nagymúltú vállalatok.

Kezdő grafikusok logótervezés árai

Junior grafikusok logótervezés árai

Medior grafikusok logótervezés árai

Senior grafikusok logótervezés árai

Összes grafikus logótervezés árai

Az arculattervezés esetében a 3 kategóriát a munka mennyisége alapján határoztam meg. Az első csomag egy 2-3 elemet tartalmazó arculat, amiben például névjegy, rollup, esetleg social template van; a második egy 5-10 elemből álló arculat; a harmadik pedig egy teljes arculat, kézikönyvvel együtt.

Arculattervezés árak

A teljes arculatra a legmagasabb ár 3,5 millió volt, a legalacsonyabb pedig 95 000. Habár mindkettő egy kiugró adat, de többen is adtak meg 1 000 000 és 2 000 000 közötti étékeket, valamint 100 000 és 200 000 közöttit is ugyanerre a kérdésre. Ez azt jelenti, hogy a magyar piacon egy projekten akár 10-szeres szorzó lehet annak függvényében, hogy ki végzi el a feladatot.

UI és webdesign

A webdesign még a 2010-es évek elején inkább fejlesztői one-man show volt, mára azonban már több szakember együttes munkájával születik meg egy digitális termék. Az érintőképernyős mobilok és az azokhoz kapcsolódó technikai szabályok megjelenésével, amilyen például a responsive grid system, egyre mélyebb és egyre mérnökibb tudásra volt szükség a web- és UI design területén és ezeket a skilleket sajátíthatod el a digitális terméktervezés videó kurzusomban.

Webdesign tekintetétben ismét 3 kategóriát különböztettem meg. Az első egy 5-6 szekcióból álló landing oldal alapvető modulokkal, mint a hírlevél vagy az ártáblázat; a második egy 4-5 aloldalból álló egytermékes startup bemutatkozó oldala, ahol csomag összehasonlítás és vásárlói vélemények is vannak többet között; a harmadik pedig egy összetett sport platform, ahol meccsekre lehet jegyet venni, vagy élő közvetítéseket nézni.

A tavalyi felmérésben is látványos volt az a mintázat, hogy a seniorok a digitális területeken olcsóbban dolgoznak, mint a mediorok, sőt egyes esetekben még a junioroknál is.

Weboldal tervezés árak

Óradíjak és bevételek

A kutatás kiért arra is, hogy ha nem projekt-, hanem óradíjat határoz meg a grafikus, akkor az mennyi lenne, illetve mennyi a havi nettó bevétele. A medián óradíj 8 000 Ft lett, a medián bevétel pedig 400 000 Ft. Érdekes azonban az, hogy az óradíjak tekintetében nincs nagy különbség a különböző szintek között, azonban a bevételek nagy a szórás. Egy kezdő például minimálbér környékén vág neki a szakmának, míg egy senior több mint a kétszeresét viszi haza, azonban az óradíj között 1 000 Ft különbség van.

Óradíjak

Nettó bevételek

Áremelés

“Teljesen máshogy kell árat emelni állandó, vagy visszatérő ügyfeleknél és máshogy az alkalmi klienseknél. Egy új kapcsolatnál megteheted azt, hogy egy, az eddiginél magasabb árról indítod a beszélgetést, hiszen nincs összehasonlítási alapja. Viszont, ha olyan ügyféllel tárgyalsz, aki már látta az áraidat, érdemes megindokolni az emelést.”

Részlet a ‘Nem kell nagyobbra venni a logót’ című könyvből.

A legnagyobb kérdés az, hogy mennyit emelkedtek vajon az árak az elmúlt 1 évben. A kutatásban megkérdeztem, hogy a grafikusok mennyit emeltek az áraikon, azonban ennyi nem lenne elég, hiszen csalhatnak az emlékeik ha több részletben emelték meg az áraikat, vagy ha nem pontosan tették mindezt csak érzésre. Éppen ezért az adatokat össze összevetettem, hogy igazolják-e a válaszolókat.

A magyar grafikusok fele még az inflációt sem követte le az áraiban, csak 10-20%-os emelést eszközölt. Szerencsére nem volt jellemző, hogy a gazdasági gyengülés miatt kieső keresletet árcsökkenéssel próbálták volna kompenzálni a grafikusok, pedig a magyar KKV gőzerővel próbál faragni a marketing kiadásain.

Milyen mértékben emeltek árat az elmúlt 1 évben a grafikusok

Nézzük meg, hogy valóban csak 10-20%-ot emelkedtek-e a magyar grafikusok árai. Ha összehasonlítjuk az arculattervezés és a webdesign árakat, akkor nem éppen ezt az eredményt látjuk. 16-20 év közötti tapasztalattal például jelentősen csökkentek is az árak, egészen 35-45%-ot. Még ezzel együtt is viszont a medián növekedés 49%-os volt. Arculattervezés tekintetében 57%-ot, webdesign terén pedig 40%-ot emelkedtek az árak.

Az arculattervezés árak összehasonlítása

A webdesign árak összehasonlítása

Mi a helyzet vajon az óradíj és a nettó bevételek tekintetétben, hiszen ezek a legegyszerűbb és legtisztább számaink. Az a medián óradíj 6 000-ről 8 000-re nőtt, ami egy 33%-os emelkedés, ami már közelebb áll a megérzésekhez. A havi bevételek viszont 19%-ot emelkedtek. Ehhez viszont hozzá kell tenni, hogy a tavalyi 335 000 forintos medián még nem netto volt, hiszen jellemzően KATA adózásban voltak a grafikusok. Ha levonjuk ebből a havi 50 000 Forintot, akkor máris 40%-os emelkedést tapasztalhatunk.

Összességében tehát az elmúlt egy évben a magyar grafikusok árai valahol 30-50% között emelkedtek átlagosan.

Óradíj

Bevételek

Összegzés

Az adatok elemzése közben rengeteg új kérdés vetődött fel bennem, amit nagyon izgalmas lenne lekutatni. Miért nem nyitnak a magyar grafikusok külföld felé? Miért olcsóbbak több esetben is a tapasztaltabb grafikusok? Hogyan terveznek annyi arculatot, ha közben állandó ügyfelekkel dolgoznak? Az ügynökségekben rejlik a titok?

Az utóbbi évektől eltérően viszont az árak most láthatóan emelkedtek. Egy 2010-es felméréshez viszonyítva, ahol egy logónak az átlagára 75 000 Ft volt, ami mai értéken számolva közel 142 000 Ft, azt kell mondjam, lassan utolérik az időt és a gazdaságot a magyar grafikusok.

Nem kell nagyobbra venni a logót

Az árazás egy összetett feladat, aminek csak egy apró része az, hogy megismered a piac és a versenytársak árait. Csupán a kutatás adatai alapján nem lehet árstratégiát alkotni. Ha szeretnél többet megtudni az árazásról, a könyvemben egy egész fejezeten át foglalkozom a témával.

Megveszem

Mennyibe kerül és mennyit keres egy magyar grafikus?